Egy gazdi naplója

Magyar valóság – Miért kell itthon állatokat menteni?

Miért kell állatokat menteni hazánkban?

Miért szükséges itthon az állatok mentése? Miért van ennyi állatmentő hazánkban?

A Facebook posztok utáni sokkban indultam kutatásnak a magyar állatvédelem terén. Több cikk mellett ráakadtam Mészáros Gabriella tanulmányaira a MÁOSZ ( Magyar Állatok Országos Szövetsége ) oldalán.

Abban mindig is biztos voltam, hogy vannak kóbor kutyák Magyarországon és, hogy az önkormányzatok feladata ennek a problémának a megoldása, de az a tény, hogy az országban 2000 állami gyepmesteri férőhelyre több mint 80.000 kóbor kutya jut, az teljesen ledöbbentett. ( És ez csak a kutyák száma. Gondolhatjuk, hogy az utcán élő cicák száma sem kevesebb.)

Ahogy az a tény is, hogy pontos számok nincsenek, mert valójában hivatalos felmérés nem készült soha. Ha mégis, akkor annak kétséges lehet a pontossága.

Még pocsék matek tudásommal is ki tudom számolni: 80.000 kutyát elhelyezni 2000 db férőhelyre lehetetlen.

És itt jönnek a civilek a képbe ismét.

 

Példátlan mennyiségű ember, aki nap mint nap azon dolgozik – persze egyéb teendői mellett -, hogy befoltozza azt a lyukacsos, szakadozó rendszert, amit a kormány és a hivatalos szervek nem akarnak. Azért írom ezt, mert kétlem, hogy nincsenek tisztában a meglévő problémákkal, ami az elmúlt 10 évben csak tovább nőtt és kevesen tettek intézkedéseket a megfékezésére.

Civil szervezetek sokasága tolakodik az adónk azért a bizonyos 1%-áért még sokak mellett. Az állami támogatás nem sok: habár ne felejtsük el, hogy a vadászkiállításra mégis jutott valamennyi…nem is kevés!

Sok szervezet napról napra él: fennmaradásuk, az állatok etetése az adományozók kedvétől függ. Öröm számukra, ha 1 kutyát örökbe adnak. Viszont nagy bánatuk, hogy helyébe 4-5 kutya jön azonnal. És akkor az orvosi költségekről még nem is beszéltünk! Mennyi pénzt kell összeszedniük, hogy egy-egy befogadott állatot fizikailag helyre hozzanak és mennyi idő és türelem, hogy mentálisan készen álljon egy kutya arra, hogy emberekkel ismét együtt éljen!

Mire a cikkek és tanulmányok, beszámolók végére értem, ismét meg kellett állapítanom, hogy pesti lakosként mennyire nem tudok azokról a problémákról, amik vidéken mindennaposak. Több állatvédőtől és szakembertől is hallottam, hogy mekkora problémát okoz a kóbor kutyák falkában való jelenléte egyes településeken. Vannak olyan faluk, ahol a gyerekek félve mennek iskolába vagy a kutyák embereket rángatnak le a bicikliről.

Rá kell döbbennünk, hogy a magyar kóbor állatok problémája már nem állatbarát ügy. Itt már nem csak arról van szó, hogy akad pár száz kutya vagy macska, akiket kiraknak az út mellé.

Észre kell vennünk, hogy egy újabb súlyos közegészségügyi és társadalmi probléma közepén állunk, ami országos szintű megoldásért kiált.

Érdekel, hogy honnan erednek a problémák? Ki tehet erről?

Következő blogbejegyzésem erről fog szólni!

Pohárnik Eszter

Szólj hozzá te is!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérdésed van?

+36 30 93 17 536