A legtöbb macskatulajdonos számára kedvence elsősorban családtag. Ugyanakkor egyre több jele van annak, hogy az állattartás jogi és társadalmi keretei is alakulnak: a felelős gondoskodás ma már nem csupán etetést és simogatást jelent, hanem azt is, hogy a gazdik követik az aktuális szabályokat, vállalják a hosszú távú felelősséget, és biztosítják az állat biztonságát. Ebbe a sorba illeszkedik az Európai Unió új állatjóléti reformcsomagja is, amely egyértelműen a mikrochipes azonosítás felé tereli a macskatartást.
Bár a szabályozás még nem lépett életbe, már most érdemes megérteni, miről szól a változás, milyen hatással lehet a mindennapi életre, és hogyan lehet a legkönnyebben felkészülni rá.
Milyen szabályozás készül az EU-ban?
Az Európai Bizottság 2023 végén jelentette be azt a jogszabálycsomagot, amely az állatok – köztük a házi kedvencek – jobb védelmét tűzte ki célul. A tervezet fontos része, hogy a jövőben nemcsak a kutyák, hanem a macskák esetében is kötelező lenne a mikrochipes azonosítás és a központi nyilvántartásba vétel.
A cél egyértelmű: a macskák azonosíthatóságának javítása, a gazdáikhoz való visszajutás lehetőségének növelése, valamint a felelőtlen vagy illegális szaporítás visszaszorítása. Mindez egységes uniós szinten történne, vagyis a szabály minden tagállamban kötelező lenne, beleértve Magyarországot is.
Kötelező lesz a chip Magyarországon is?
Hazánk jelenleg nem írja elő a macskák chipelését, tehát sem az állattartók, sem az állatorvosok nincsenek ehhez kötve. Ugyanakkor sokan önkéntes alapon már most is kérik a beültetést – különösen azok, akik kijárós, mentett vagy örökbefogadott cicát tartanak. Az új EU-s rendelet hatályba lépésével azonban várhatóan nálunk is jogszabály fogja előírni a mikrochip kötelező alkalmazását, hasonlóan a kutyákhoz.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint minden új macska mikrochipes jelöléssel kerülhetne nyilvántartásba, és bizonyos időn belül a már meglévő kedvenceket is azonosítóval kellene ellátni. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat (például a határidőket, adatkezelést, szankciókat) majd a magyar jogalkotás dolgozza ki.
Mi is az a mikrochip, és hogyan működik?
A mikrochip egy apró, rizsszem méretű elektronikus eszköz, amelyet az állatorvos fájdalommentesen a bőr alá – általában a nyak bal oldalán – ültet be. A chip nem sugároz, nem követhető nyomkövetőként, viszont egyedi azonosító kódot tartalmaz, amit csak speciális olvasóval lehet leolvasni. Ez az azonosító kapcsolódik egy adatbázishoz, amely tartalmazza a gazda adatait, az állat jellemzőit és minden fontos információt, ami a beazonosítást segíti.
Magyarországon több ilyen nyilvántartás is létezik, például a PetVetData vagy a Magyar Állatorvosi Kamara rendszere. Az EU új rendelete valószínűleg egy egységes, tagállamok közti átjárhatóságot biztosító adatbázist is előír majd.
Mennyibe kerül a chipelés?
A beültetés ára állatorvostól függően változik, de általában 5–10 ezer forint közötti költséggel számolhatunk. Ez egyszeri díj, amely tartalmazza a chipet, a beültetést és az első adatbázisba való regisztrációt. Fontos tudni, hogy az adatfrissítésekért – például ha új gazdához kerül a cica vagy megváltozik a cím – egyes rendszerek külön díjat kérnek.
A legtöbb gazdi számára ez a költség vállalható, és sokan úgy tekintenek rá, mint a biztonság garanciájára. Egy elveszett macska esetében a mikrochip szó szerint életmentő lehet, hiszen gyorsan beazonosítható, és visszakerülhet a családjához.
Mikor és hogyan lesz kötelező?
A jogszabály jelenleg még előkészítési fázisban van. A tervezetet az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ha minden gördülékenyen megy, a rendelet 2026 elején léphet életbe. Ettől kezdve minden újonnan születő vagy örökbe adott macskát már csak mikrochipes jelöléssel lehet nyilvántartásba venni.
A már meglévő cicák esetében várhatóan türelmi időt határoznak meg: egy-két év állhat majd rendelkezésre ahhoz, hogy a gazdik elvégezzék az azonosítást.
Magyarországon ehhez a jelenlegi jogszabályokat is módosítani kell majd. A részletek kidolgozása az agrártárca és a Nemzeti Állatvédelmi Tanács feladata lesz.
Milyen előnyökkel jár a mikrochip a gazdik számára?
A legnagyobb előny a biztonság. A kijárós vagy szökésre hajlamos cicák esetében különösen fontos, hogy gyorsan beazonosíthatók legyenek. Egy mikrochipes állat, ha bekerül egy menhelyre vagy állatorvoshoz, azonnal visszakereshető, így a gazdi értesítést kap.
A chip továbbá segíti az állatorvosi ellátást is, mivel az állatorvosok gyorsan hozzáférhetnek az állat előéletéhez, vakcinázási adataihoz vagy akár allergiás reakciókhoz kapcsolódó információkhoz.
További előny, hogy a chip segíthet a gazdiknak jogi ügyekben is. Egy egyedi azonosítóval rendelkező állat esetén könnyebb bizonyítani a tulajdonjogot, ami például lopás, elvitel vagy örökbefogadás körüli vitákban döntő lehet.
Mire figyelj a chip beültetése után?
Sokan azt hiszik, hogy a chip beültetése után nincs több dolguk. Pedig az azonosító csak akkor ér valamit, ha az adatokat is naprakészen tartjuk. Ha megváltozik a cím, a telefonszám vagy a gazda személye, azt mindenképp frissíteni kell a nyilvántartásban. Erre a legtöbb rendszer online felületen ad lehetőséget, de vannak, amelyekhez állatorvosi közreműködés is szükséges.
A chip nem helyettesíti a nyakörvet, különösen kijárós macskák esetén. Egy jól olvasható bilétás nyakörvvel gyorsan jelezhetjük, hogy a cica gazdis, és nem elhagyott állat – ez különösen fontos lehet az utcán vagy idegen környezetben.
Mire számíthatnak a gazdik az átmeneti időszakban?
Bár a rendelet bevezetése még néhány évet igényelhet, érdemes már most felkészülni rá. Az állatorvosok és állatvédő szervezetek várhatóan kampányokat indítanak majd az önkéntes chipelés népszerűsítésére, és a kormányzat is adhat támogatást a beültetéshez – különösen a rászoruló gazdiknak.
A legjobb, amit egy gazdi tehet, hogy megelőzi a kötelező előírást, és már most bechipezteti cicáját. Ezzel nemcsak a jövőbeni adminisztrációt könnyíti meg, hanem sokkal nagyobb biztonságban is tudhatja kedvencét – akár egy váratlan eltűnés esetén is.
Kiemelt kép: Unsplash